Ha csak egy könyvet olvasol el, akkor az a Harry Potter első része legyen, mert utána falni fogod az irodalmat!
Fotó: Christian Wagner
Húsz éve egy olyan pályaudvaron kértem meg apámat, hogy vegye meg nekem a könyvet, ami ma már nem is létezik. Hallottam ugyanis fél füllel a rádióban, hogy ez a könyv a nagybetűs CSODA. Már egészen fiatalon kíváncsi voltam, mennyiben mérik a csodát, ezért úgy éreztem, nem hagyhatom ki.
Apám megvette nekem, elolvastam, és rájöttem: 286 oldal és 1290 forint körül mozog a csoda mértékegysége.
Mivel sokszor több év telt el az angol és a magyar kiadás között, már akkor elkezdtem idegen nyelven olvasni a Harry Pottert, mikor alig tudtam angolul. Cipeltem a 86 kilós angol-magyar szótárat a Volánon és a metrón, próbáltam értelmezni Rowling fantasztikus írói képességét.
Nem zavart, hogy sokszor nem tudtam kisilabizálni a sorokat, mert sokkal jobban frusztrált volna, hogy megjelenik egy új HP könyv, és nem tudnám olvasni. Aztán persze mikor kidobták a legújabb kötetet magyarul, két-három nap alatt végeztem vele. Azóta több mint hússzor elolvastam az elsőt, és a többi kötet is számtalanszor megfordult a kezemben.
Mikor öt évvel ezelőtt Angliába költöztem, az első gondolatom az volt: milyen jó, hogy közelebb kerültem a Warner Brothers múzeumhoz. Aztán mikor utána néztem a térképen, kiderült, olyan messze lakom Londontól, mintha el sem hagytam volna Budapestet. Így a stúdiólátogatás a kint töltött idő alatt is elmaradt.
Rajongásom tárgyát sikerült már megszereznem magyarul, angolul (többféle kiadásban), törökül, görögül és norvégul is, úgyhogy már csak 75 nyelven kell megvenni, hogy minden lefordított nyelven meglegyen a CSODA.
