HOTEL VIVRE

HOTEL VIVRE

Egy nő két élete

Hova tűnt a fény az anyák szeméből?

2019. október 04. - hotel vivre

Észrevetted már, hogy az anyák szeméből kihunyt a fény? Erre akkor döbbentem rá, mikor velem is megtörtént a csoda: megszületett a kisfiam.

37646411_10211993740707940_6168266906202537984_n.jpg
Az újszülött osztályon elmélázva néztem az anyukákat: egy új világba csöppentem. Véget ért gondtalan életem (ami persze csak utólag tűnik annak), és elkezdődött a nagybetűs, soha meg nem szűnő felelősség. Nem készültem rá, nem olvastam utána, nem járkáltam át mintát, tapasztalatot gyűjteni senkihez, így próbáltam ellesni valamit azoktól a nőktől, akik éppen ott voltak velem együtt az osztályon.


Mindenkire kiült a "megtettem, amit megkövetelt a haza" tekintet, és valami mást is észrevettem: nem csillogott már úgy a szemük, mint korábban, mikor együtt izgultunk az esedékes ultrahangok előtt.
Mi történhetett? Rájött mindenki, hogy végérvényesen lezárult egy korszak az életükben? Vagy ennyire kitörölhetetlenül beléjük égett a szülés élménye, ami sokszor (a legtöbbször) teljesen más, mint ahogy azt a színes-szagos magazinokban olvassuk? Nyomasztotta őket, hogy úgy néznek ki pár nappal szülés után, mintha még mindig terhesek lennének, és nem úgy, mint a trendi modell lány a 235. valóságshow-ból egy nappal kislánya születését követően? Akkor még nem kaptam erre választ, csak még több kérdést erről a csuda új világról.


Ám a szűnni nem akaró kíváncsiságom továbbra sem lankadt, így amikor tehettem, tovább figyeltem az anyákat. És egyre csak azt láttam, megszürkült a tekintetük.
Találtam nemrég egy fotósorozatot, amin jól látszik, miről beszélek. Szülés előtt és után készült portrék tömkelege, amik jól mutatják: valami végérvényesen megváltozott.

women-before-after-pregnancy-photography-vaida-markeviciute-1-5d4d327261d4f_700.jpg

women-before-after-pregnancy-photography-vaida-markeviciute-14-5d4d328a08714_700.jpg

women-before-after-pregnancy-photography-vaida-markeviciute-24-5d4d329d9f4c1_700.jpg

women-before-after-pregnancy-photography-vaida-markeviciute-3-5d4d327614126_700.jpg


Aztán egyszer csak hidegzuhanyként ért a felismerés, mikor egyik délután néztem a gyerekemet játék közben; ott volt benne mindenem: a mosolyom, a grimaszom, a fintorom, az anyajegyeim, és ott volt a szemem fénye is. Ott játszik anya szeme fénye - csodálatosan találó a magyar nyelv. Úgyhogy rájöttem: az anyag nem veszett el, csak átalakult: a női szemek csillogása a gyerekekben él tovább. 

Fotó: saját, www.vaidaphoto.com

 

Mennyivel érsz többet, mint egy állat?

Szívesen háborodunk fel azon, ha valakit rommá aláznak és vernek a munkahelyén – kivéve, ha állatokról van szó.
Döbbenten figyeli az ország, hogy cicákat ásnak el, és kutyákat kötnek autók után, mert éppen ezt valaki megoldásnak tartja bármire is.

shafiqul1_1.jpg

De tovább megyek: nálam már az állatokat szórakoztatásra használó cirkusz is kiveri a biztosítékot, no meg például a Hortobágyon folyó gasztroshow is. Itt két fogás között megcsodálhatjuk, hogyan fekszik le egy ló, akinek nem szokása földön feküdni. Egy végtelenül tehetséges csikóslegény még azt is előadta egy ilyen alkalommal, hogyan tud ráállni a lóra, akinek nem hiszem, hogy ez volt „álmai munkája”.

shafiqul2.jpg

shafiqul3.jpg

Hol húzódik a határ aközött, hogy állatbarát módjára használjuk az állatokat vagy bántjuk őket a szó szoros értelmében?
Hát sehol! Nincs különbség a kettő között!
Percenként kihal egy faj a Földön, mert mi, emberek egyre nagyobb területet hódítunk meg magunknak. Egyre nagyobb szelet kell nekünk az óceánokból, a földből és a légkörből is.

shafiqul4.jpg

shafiqul5.jpg

Shafiqul Islam egy fotósorozaton keresztül mutatja be, hogy egy bangladesi állatkertben, miután az utolsó látogató is elhagyta a helyet, az állatok nem gyűlnek össze vidámat, és osztják meg egymással, hogyan telt a napjuk, és mennyire megéri a sok gyerekmosolyt látva bezárva lenni, annak ellenére, hogy tök jól éreznék magukat a szabadban is. Az állatok megtörtek és szomorúak.
Olaszországban már kitiltották az állatokat a cirkuszokból, így lassan remélem, az egész világra sor kerül, mert nem arra születtek, hogy minket szolgáljanak!

Fotókredit: www.instagram.com/iamshaon

Ciki az absztinencia?

Avagy miért gáz nemet mondani az alkoholra?

Azon filozofálgattam már jó ideje, miért ciki nemet mondani az alkoholra, mikor szembejött Celeste Yvonne története. Celeste mindennap megküzd a függőségével, és már két éve egyáltalán nem iszik.

Viszont minden egyes nap kifogásokat kell gyártania, mikor megkérdezik, miért nem akar szeszes italt fogyasztani. Tudni kell Celeste-ről, hogy nem szeretné a környezete orrára kötni, hogy éppen leszokóban van, és sajnos az ő ismerősei sem elégednek meg azzal a válasszal, hogy kösz, most nem kérek alkoholt.

Én már lassan négy éve csak ritkán iszom, akkor is keveset (na jó, kivéve a karácsonyi céges bulin). Ezért pontosan tudom, milyen, mikor azt hiszik, terhes, beteg vagy egyszerűen csak rosszfej vagyok, mert nem kérek alkoholt. Már sokszor azt is rossz szemmel nézik, ha egy este alatt csak egy pohár bort iszom, és nem vágok be félóránként egy tripladupla töményet semmiből.

celeste_1.jpg

Miért? Miért kell mindig mindenkinek bor, sört, vodkamartinit, duplaviszkit innia?
Még kora délutáni rendezvényeken is furcsán néznek rám, ha bor helyett almalevet iszom.
Mikor elkezdem magyarázni, amit igazából nem is kéne: nem, nem vagyok terhes, csak nem szeretnék kapatosan hazaérni a gyerekemhez, még a végén nem tudom egyik Legót a másikra pakolni, csak legyintenek: jaj, hagyjad már!

Nem ritka, hogy még a baráti kör is lecserélődik, mikor valaki úgy dönt: néhanapján vagy egyáltalán nem alkoholizál. Ciki ugyanis nem inni, ha összegyűlik esténként a baráti társaság, ciki nem inni a strandon és ciki nem inni első randin sem. Hát hogyan fognak azok a gátlások oldódni akkor, kérem?

De visszatérve Celeste történetére: az édesanya úgy döntött, mivel fél elmondani a környezetének, hogy meggyűlik a baja a piával, ezért elmondta az egész világnak. Instagramján létrehozott egy olyan közösséget, aminek követői nap mint nap segítik egymást, hogy megküzdjenek a legnagyobb kihívójukkal: önmagukkal.
Ők már mernek nemet mondani, már csak nekünk kell megtanulnunk!

celeste_2.jpg

fotókredit: www.instagram.com/theultimatemomchallenge/?hl=hu

Sötétbe borult São Paulo

Apokaliptikus fotók lepték el az internetet São Paulóról, ahol nemrég arra keltek az emberek, hogy sűrű, fekete hamu takarja el a napot. Megszámlálhatatlan következménye van annak, hogy ég az őserdő az Amazonason. Egyike az a hamufelhő, ami a környező városokat már ellepte.

 

süti beállítások módosítása